Botticelli Vénusz Születése
Simonetta 22 évesen halt meg tüdőbajban, de a festő a halála után 2, illetve 8 évvel is az ő arcát festette meg e két híres képen. Bár a festő, mint több korabeli nagy művész, valószínűleg homoszexuális volt, mégis beleszerethetett, annyira, hogy 34 évvel a nő halála után az volt a kívánsága, hogy melléje temessék el a firenzei Mindenszentek Bazilikában. A tüdő, mint már-már rögeszme, itt is jelen van. Ami Lazzeri doktort végleg meggyőzte, az volt, hogy a képen látható jobboldali tüdőn egy tökéletes hilus látható, a köntös ráncai pedig azt a csatornát ábrázolják szerinte, amelyen keresztül a tüdőbe hatolnak az erek és az idegek.
Botticelli venus születése images
Botticelli venus születése sun
Botticelli venus születése photos
- Euro árfolyam szolnok
- Botticelli venus születése model
- Botticelli venus születése dress
- Botticelli venus születése pictures
- Botticelli venus születése
- Botticelli venus születése photo
- Nem indul a dizel autó
- Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke - ELTE BTK Germanisztikai Intézet
- Botticelli venus születése images
- Botticelli venus születése black
A kép középső részének fő alakja az Anya-Vénusz, avagy a szerelem istennője. A jobb szélen láthatjuk Zephürosz kékes színű alakját, aki Khlórisz nimfát igyekszik elragadni, és amikor ez megtörténik, a nimfából virágok kezdenek hullani: ez a szerelem ereje, amely arra készteti a nimfát, hogy "virágot hozzon", és így az új erő hatására Florává, Szépséggé lényegül át. Zephürosz itt a karma megfelelője, aki a lelket a megnyilvánulás virágos ligete felé tereli. Khlórisz, akinek a neve "fehéret" jelent, a tiszta lélek szimbóluma, ugyanakkor a téli hidegé is. A magot is a téli földbe vetik el, mint ahogyan angyali tisztaságából a lélek is alászáll az anyagi testbe. A tavasz is maga Flora. Ugyanaz a lélek (a festményt jobbról balra követjük végig, hiszen egy esemény egymás utáni jeleneteit ábrázolja), de már Florává, tavasszá változott, aki két kézzel szórja virágáldását. Ő az az emberi lélek, aki kezd ráébredni a szellemi világ létezésére. A kép másik oldalán a három Gráciát láthatjuk, akiket megáld Vénusz.
A Vénusz születése sok szempontból újító műalkotásnak számított a maga idejében: például vászonra festette Botticelli a korban még elterjedtebb falemezes megoldás helyett, ókori görög szobrokról mintázta Vénusz testtartását, és meztelenül ábrázolta az istennőt, ami a korban még korántsem volt olyan magától értetődő megoldás. Olyannyira nem, hogy amikor a 15. század utolsó éveiben egy fanatikus szerzetes, Girolamo Savonarola ragadta magához a hatalmat Firenzében, és harcot hirdetett minden erkölcstelenség ellen, ez a kép is komoly veszélybe került a könyv- és festményégetések közepette. Szerencsére azonban átvészelte a történelem viharait a Vénusz születése, aminek a pontos címe inkább lehetne "Vénusz érkezése", hisz ha alaposan megfigyeljük, inkább azt a pillanatot ábrázolja, amikor a szépség és szerelem istennője a habokból történt születését követően először a szárazföldre teszi a lábát. A festmény ma ismert címét nem is az alkotója adta: a 19. században, Botticelli festészetének újrafelfedezésekor nevezték el így a hatalmas (közel 2 x 3 méteres) képet.