Őssejt Transzplantáció Után Otthon
A vérlemezkék alacsony száma gátolja a megfelelő véralvadást, ezért bőr- é s nyálkahártyabevérzés, orrvérzés és fogínyvérzés is kialakulhat. A máj, lép, nyirokcsomó, here megnagyobbodása a leukémiás sejtek beszűrése miatt típusos tünet, mely teltségérzet, illetve hasi fájdalom formájában jelentkezhet. A koponyán belüli leukémiás sejtek fejfájás, hányás és ingerlékenység, míg a csontvelői felszaporodása csont- és izületi fájdalom képében jelentkezhet. Kivizsgálás Leukémia fennállása már egyetlen vérvizsgálat ( vérkép) alapján az esetek jelentős részében valószínűsíthető. Az össz-fehérvérsejtszám gyakran magas, de lehet normális vagy alacsony is, azonban a vörösvértestek és vérlemezkék száma szinte mindig alacsony. Emellett a vér mikroszkópos vizsgálatával (megfestett vérkenet) kóros, éretlen fehérvérsejtek (ún. blasztok) láthatók. A diagnózis felállításához minden esetben szükséges a csontvelő vizsgálata. A csontvelő minta rendszerint rövid altatásban, a csípőcsontból nyerhető, melyet aztán többféle módon dolgoznak fel.
Lyrics
A különböző kezelések hasonlóak, főként intenzitásukban különböznek. A gyógyszerek kombinációját protokollokban (kezelési sémákban) leírtaknak megfelelően adagolják. A kemoterápia néhány naponta vagy hetente kerül ismétlésre. A kezelés négy fő része a kezdeti, ún. indukciós kezelés célja, hogy a leukémiás sejtek döntő többsége elpusztuljon. Ez körülbelül két hónapos intenzív terápia. A daganatos gyermekekért induló terápia sikerességéért a betegeknek ilyenkor napokig vagy hetekig kell kórházban feküdniük, attól függően, hogy a kezelés hatására milyen gyorsan képes a normális csontvelő működés visszatérni. A kezelés második része az ún. meningealis profilaxis és az ún. konszolidáció. A kezelés harmadik része az ún. reindukció a nehezen kimutatható, de még biztosan jelenlévő kóros sejtek kiirtása (további 4-6 hónapos intenzív kezelés). A kemoterápia negyedik szakaszában a betegség visszatérésének megakadályozása a cél. Ennek során kis dózisban, de nagyon hosszú időn át (akár 2-3 évig is) szájon át szedhető gyógyszerekből álló ún.
Elsősorban be kell tartani a transzplantációs osztály előírásait. Izolált szobákban kell tartózkodni. Kesztyűt, maszkot, védőöltözetet kell az ápoló személyzetnek használni. Emellett fontos a beültetett nagyvéna kanül biztonságos kezelése, óvása a beteg által is. A betegnek az alapos higiéniai eljárásokat (fogmosás, mosdás, WC használat) kell megtanulni, és alkalmazni. Speciális neutropéniás étrend, csak a megfelelő élelem, palackozott ásványvíz, forralt és főtt ételek fogyaszthatóak. Mely fertőzések lehetnek veszélyesek? A gyenge immunrendszer időszakában bármely fertőzés súlyosabb formában jelentkezhet és akár életet veszélyeztető állapotot okozhat. Sok olyan kórokozó hatásával is számolni kell, amely egészséges egyénnél nem okoz eltérést. A transzplantációt követő 100 nap Minden szempontból fontos az első száz nap. A komplikációk, a kilökődés, a kapott sejtek okozta krónikus immunválasz, mely a gazdaszervezetet károsítja (GVHD) előfordulása ebben az időszakban a leggyakoribb. Fontos az átültetést követő 100 nap a fertőzések tekintetében is, amikor az immunrendszer gyenge és a működése csak fokozatosan áll vissza, a betegek nagy része immunszupresszív gyógyszert, antibiotikumokat szed.
Fertőzések csontvelő-átültetés után
Egyrészt a daganatos betegség azon jellemzői, melyek alapján valamely gyógyítási csoportba besorolták. Másrészt az az időtartam, mely a kezelés, kemoterápia befejeződése után eltelik a betegség ismételt jelentkezéséig.
Magyarul
Ebben az időszakban az immunrendszer sejtes válasza nem kielégítő (pl. a baktériumok bekebelezés útján történő eltávolítása), a különböző fertőzésekkel szemben kialakuló ellenanyagok mennyisége nem teljes. A vírusfertőzések közül a CMV (citomegalovírus) fertőzés újraaktiválódása gyakori, súlyos komplikációkat okoz. Nem elhanyagolható a légúti és bélrendszert éríntő vírusfertőzések kialakulása sem. Ebben az időszakban a transzplantáció után kialakuló, úgynevezett graft-versus host betegség (GVHD: a donortól kapott sejtek immunválasza a beteg szervezete ellen) jelentősen hátráltathatja az immunrendszer megerősödését. A harmadik szakasz a 3-4. transzplantációt követő héttől kezdődő késői időszak. Az immunválasz erősségét ebben az időszakban is a GVHD gyengítheti. Az ellenanyag termelés hiányossága miatt gyakoribb az tokos baktériumok (pl. S. pneumoniae, H. influenzae) okozta fertőzések megjelenése. Bár az utóbbi években szaporodó nem-teljes dózisú kemoterápia miatt csökkent a fertőzések gyakorisága, egyre több idősebb beteg részesülhet őssejt-átültetésben, amely miatt összességében fennmarad a gyakori fertőzések jelenléte.
Bővebben A csontvelő-átültetésről részletesen Melyek a fertőzés rizikótényezői? A fertőzések egyik gyakori rizikófaktora az immunrendszer védekezését jelentősen csökkentő GVHD. Az autológ (saját őssejt visszaadása) transzplantáció kevésbé viseli meg a szervezetet. Más az alkalmazott kezelés is, illetve nincs GVHD betegség, mely nem késlelteti az immunrendszer regenerálódását. A sejtmentes időszak is rövidebb, átlagosan 14 nap. A baktériumok okozta szisztémás fertőzés és vírus-, illetve gombafertőzés előfordulása hasonló, mint a nagydózisú kemoterápiákat követően, őssejt-átültetés nélkül. Az idegendonoros átültetésnél gyakoribbak a komplikált kórházi fertőzések. Természetesen az alapbetegség, életkor, társbetegségek, általános állapot, a korábbi kezelések, a sok immunszupressziót okozó gyógyszer mind befolyásolják a beavatkozást követő fertőzések előfordulását. Az immunrendszer gyengesége mellett fokozza a fertőzések esélyét az invazív beavatkozás és a transzplantációhoz szükséges nagyvéna kanül is, mely beültetése után akár hetekig is bent maradhat, hogy elkerülhető legyen a beteg rendszeres szúrása.
Remix
Bár az utóbbi két évtizedben jelentősen javultak mind az őssejt-átültetés, mind a fertőzések kezelési eredményei, a csontvelő transzplantáció egyik legjelentősebb komplikációja a mai napig a fertőzés, mely a beavatkozás utáni halálozás és megbetegedések egyik fő okozója. Az őssejt-átültetés módjait tekintve az idegendonoros beavatkozást követően gyakoribbak a fertőzések, mint a saját őssejt visszaadása után, illetve a teljes dózisú kezelést, kombinált kemoterápiát, sugárkezelést követően is gyakoribb az előfordulásuk. Miért gyakoribb őssejt-átültetés után a fertőzés? A csontvelő transzplantáció utáni időszakban a jelentősen legyengült immunrendszer miatt lehetnek veszélyesek, súlyosabbak a fertőzések. Maga a daganatos betegség is rontja az immunsejtek termelődését, de az átültetés előtt közvetlenül és korábban is kapott kemoterápia, sugárkezelés, biológiai terápia, immunszupresszív kezelés és az idegen donorsejtek okozta immunreakció (GVHD) jelentősen lerontja az immunrendszer működését.
- Burai Lászlóné; Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvirág olvasókönyv 3. o. | bookline
- Remetei szoros, Remetei kolostor (DN14b Kiskapus-Tövis).
- Husky kutya nevek 1
- Selyemréti általános és magyar angol két tanítási nyelvű iskola
- Sims free play kódok games
- Castle rock 1 évad 1 rész magyarul ad 1 resz magyarul beszelő
- AnimeAddicts - Fórum - Befejezett projectek - Tokyo Ghoul:re, 3. oldal
- Like all kft vélemények
- Őssejt transzplantáció után otthon remix
- Spoon étterem
- Bonbonetti Kft. Vállalati profil - Magyarország | Pénzügy és kulcsfontosságú vezetők | EMIS