Epstein Barr Vírus Szövődményei / Az Epstein-Barr Vírus
A tünetek több hétig vagy több hónapig fennállhatnak. A betegség heveny stádiuma három hétig tart, de a nyirokcsomóduzzanat visszahúzódása és a vérkép normalizálódása több hónapig is eltarthat. A mononucleosis autolimitált betegség és nem igényel kezelést, általában 2–4 héten belül spontán gyógyul. A másodlagos fertőzés kivédésére antibiotikum, egyéb szövődmények (garatödéma) elkerülésére esetleg rövid ideig kortikoszteroid adagolható. Tüneti kezelésként láz– és fájdalomcsillapítók, klórhexidines, hidrogén-peroxidos öblítés jöhet szóba. Kórokozója [ szerkesztés] Kórokozója az Epstein-Barr-vírus (EBV), egy burokba zárt, kétszálú DNS vírus (dsDNS). Ez egy Gamma-Herpesz-Vírus és a Herpetoviridae családba tartozik. Az EBV élete két szakaszra oszlik: az egyikben szaporodik és terjed, a másikban rejtőzködik, ezzel kivonva magát az immunrendszer ellenőrzése alól. Ezáltal a vírusgazda nyirokcsomóiban keletkezik egy olyan tartalék, ahova a vírusok visszavonulhatnak, és ahonnan újabb és újabb fertőzőképes vírusok szabadulhatnak fel.
Images
Bár a felnőttek csaknem 90%-ánál kimutathatóak az EBV elleni antitestek, csak minden második ember számol be megbetegedésről, vagyis sok a tünetmentes fertőzés. A betegség lappangási ideje 4-6 hét. Melyek a mononukleózis tünetei? A betegség többnyire bizonytalan tünetekkel, fáradsággal, rossz közérzettel, fejfájással, torokfájással kezdődik. A torokfájás gyorsan rosszabbodik, a mandulák megnagyobbodnak, rajtuk sárgás lepedék jelenik meg. A nyaki nyirokcsomók mindig, de sokszor más régiók nyirokcsomói is megnagyobbodnak, és ugyancsak megnagyobbodik a lép, ritkábban a máj. Ha a betegséget tévesen bakteriális fertőzésnek, pl. tüszős mandulagyulladásnak tartják, és antibiotikummal kezelik, akkor gyakrabban jelenik meg egy rózsaszínes, kanyaróra emlékeztető kiütés. A fent felsorolt, leggyakrabban előforduló tünetek mellett még sok más is előfordulhat, például izomfájdalom, köhögés vagy sárgaság. Hogyan lehet a mononukleózist diagnosztizálni? Bár a klinikai kép elég jellegzetes, sok más, esetlegesen komolyabb betegség szintén hasonló tünetekkel jár, ezért többnyire laboratóriumi vizsgálat is történik a diagnózis felállításához.
Az egyik leggyakoribb emberi vírus az EBV-ként is ismert Epstein-Barr vírus, ami a herpeszvírusok családjába tartozik. A vírus világszerte előfordul, és a legtöbb ember fertőzötté válik élete során. A fejlett országokban sok ember nem fertőződik meg gyermekkorában az EBV vírussal, az Egyesült Államokban a 35-40 év közötti felnőtt lakosság akár 95 százaléka is fertőzött lehet. A csecsemők az anyai ellenanyag védelmének eltűnését követően válnak fogékonnyá az EBV vírusra. Nagyon sok gyerek fertőződik EBV-vel, de ezek a fertőzések általában nem okoznak tüneteket, vagy megkülönböztethetetlenek más, enyhe lefolyású, rövid ideig tartó egyéb gyermekkori betegségektől. Amikor az EBV fertőzés felnőttkorban, vagy fiatal felnőtt korban következik be, akkor jellemzően erőteljesebb panaszokkal jár, az esetek 35-50 százalékában mononucleosis infectiosához (mononukleózishoz) vezet. A mononucleosis infectiosa A mononucleosis infectiosa tünetei a láz, torokfájás és megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint a nagyfokú gyengeség, fáradékonyság.
Disease
A betegség krónikussá is válhat. Ekkor az érintett hónapokig, vagy évekig lázas, fáradt, levert és depresszív, hiányzik belőle a kezdeményezőkészség. A nyirokcsomók évekig duzzadtak. Összességében a betegség a krónikus fáradtság képét mutatja. Az immunrendszer legyengülése esetén visszatérnek a tünetek, igaz, általában enyhébb formában. Előfordul, hogy a tünetek azután is hónapokig jelentkeznek, hogy az immunrendszer legyőzte a vírusokat. Ez azért van, mert az immunrendszer túlreagálta a fertőzést. Szövődményei [ szerkesztés] A ritka szövődmények közé tartozik az agyvelőgyulladás, a fertőző vérszegénység, a trombocitopénia, a granulociták számának visszaesése, a májmegnagyobbodás, a tüdő-, szívizom -, vesegyulladás és a sárgaság. Ha jelentkeznek ezek a tünetek, akkor a beteg kórházi kezelésre szorul. Lépmegnagyobbodás esetén a szervezetet kímélni kell a megerőltetéstől a léprepedés veszélye miatt. Immungyenge gyerekeknél a betegség különösen súlyos lefutású, vagy akár halálos is lehet.
A Pfeiffer-féle mirigyláz vagy csókbetegség (tudományos nevén Mononucleosis infectiosa) egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban serdülőket és fiatal felnőtteket érint. A fertőzés cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezés, különösen csók vagy csoportos vízipipázás útján terjed. A betegséget az Epstein–Barr-vírus okozza, de a citomegalovírus is hasonló tünetekkel járó elváltozásokat hoz létre. A vírus elsősorban a B-limfocitákban szaporodik. A szervezet humorális (vírusfehérjék elleni antitestek termelése) és celluláris immunválasszal (főleg citotoxikus T-limfocitákkal) is védekezik. A lappangási idő 7–49 nap. A betegség kezdődhet alattomosan (gyakran tünetmentes a lefolyás) vagy hirtelen, súlyosabb tünetekkel: láz, mandulagyulladás, fejfájás, duzzadt nyirokcsomók, levertség, torokfájás, száraz köhögés, izomfájdalom, bőrkiütések. A garat és a lágy szájpad nyálkahártyáján herpeszre emlékeztető kiütések és petechia jelentkezik, a lágy szájpad és az uvula ödémás. A vérkép jellegzetes: leukocitózis atípusos leukocitákkal és trombocitopénia.
Center
Gyanítják, hogy a betegség szerepet játszhat a krónikus fáradtság, a sclerosis multiplex, a ritka garatrákok és a szintén ritka limfómák kialakulásában, de ezt még sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták. Egyes régebbi hiedelmekről azonban belátták, hogy nem felelnek meg az igazságnak, így például nem okoz impotenciát. Kezelése [ szerkesztés] A mononukleózis ellen nincs célzott kezelés. Fontos a folyadékbevitel, és esetenként a lázcsökkentés. Az esetek 10%-ában bakteriális felülfertőzés is kialakul, ezt antibiotikumokkal lehet kezelni. Bizonyos antibiotikumok azonban viszketést és kiütést idéznek elő a mononukleózis miatt. Ezért kell kerülni például a széles körben alkalmazott ampicillint és amoxicillint. Ezek alkalmazása esetén három nappal a gyógyszer bevételét követően jelenik meg a kiütés, két hét alatt végigterjed az egész testen, aztán lassanként elmúlik. Mivel itt nem allergiáról van szó, a vírusfertőzés elmúlása után újra be lehet vetni ezeket a penicillinszármazékokat. Immunitás [ szerkesztés] Az első fertőzés után a vírusgazda immunissá válik az általa hordozott vírussal szemben.
A kutatók most felfedeztek egy új mechanizmust, amelyen keresztül a vírus ezt megvalósítja, az úgynevezett transzkripciós faktorok befolyásolásán keresztül. Az új kutatási eredmények azt igazolják, hogy a hét, egymástól látszólag független betegség hátterében valójában a transzkripciós faktorok azonos működési zavara áll, amit az Epstein-Barr vírus által termelt EBNA2 fehérje vált ki. Amikor ezek a transzkripciós faktorokból álló képletek a genetikai kód egy bizonyos szakaszával összekapcsolódnak, a lupus kialakulásának kockázata megnövekszik. Ha ugyanezek a transzkripciós faktorok egy másik szakaszhoz kapcsolódnak, akkor a sclerosis multiplex kockázata nő meg. Az még nem tisztázott, hogy a hét felsorolt betegség esetei közül hány vezethető vissza korábbi EBV fertőzésre, a megbízható becslésekhez további genetikai elemzésekre lesz szükség. "A vírus befolyásának mértéke eltérő a különböző betegségek esetén. Lupusban és SM-ben például valószínűleg több esetben igazolható az EBV mint kiváltó ok, de más betegségekben még nem tudtuk felmérni, hogy az esetek hány százalékában játszat jelentős szerepet az EBV-fertőzés. "
Death
A mononukleózist első leírója után Pfeiffer-féle mirigyláznak is nevezik, de köznyelv inkább a fenti néven emlegeti a betegséget. Mi okozza a mononukleózist? Egy vírus okozta betegségről van szó, amely a herpeszvírusok családjába tartozik. A mononukleózist okozó vírust Epstein-Barr vírusnak (EBV) nevezzük. Hasonló tüneteket más vírus is okozhat, például a citomegália vírus (CMV), de az EBV a leggyakoribb kórokozó. Mit tudunk az EBV-ről? Ez a vírus, azon kívül, hogy a mononukleózist okozza, kapcsolatba hozható bizonyos daganatokkal, például egy gyermekkori, elsősorban Afrikában előforduló nyirokmirigy daganattal, a Burkitt limfómával, vagy a felnőttek között előforduló fej-nyaki rákokkal. Immunhiányos betegeken szintén daganatokat képes okozni. Kiket betegít meg az EBV? A betegséget bárki megkaphatja. Nem túlságosan fertőző, nyállal terjed. Az emberek fele gyermekként átesik rajta. Érdekes, hogy a fiatal, 5 éven aluli gyermekek megbetegedése igen enyhe, a komolyabb tünetek inkább idősebb korban jelennek meg.
- Epstein barr vírus szövődményei teljes
- Bem söröző és étterem terem nagyatad
- Normál éhgyomri vércukorszint karaoke
- KRITIKA: Ragadozó városok
- Matematika - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Epstein barr vírus szövődményei disease
- Epstein barr vírus szövődményei show